A periférikus vérellátási zavarok elsősorban az idősebbeknél jelentkeznek az alsó és felső végtagokban. Tünetei: a nevezett testrészek érzéketlensége és kihűlése, bizsergés, valamint merevségérzet, ami gyakran odavezet, hogy az ember nem tudja a tagjait mozgatni.
Ezekre a panaszokra a rozmaringot és a levendulát ajánljuk. Ezeknek a növényeknek megvan az a képességük, hogy az egész testet erősítik, és ennek során nemcsak a vérkeringést gyorsítják, hanem illóolajaik révén az egész idegrendszerre is serkentőleg hatnak. Már az illatuk is frissít és élénkít. Mindkét gyógynövényből jóízű teát készíthetünk, keringésélénkítő lemosások, teljes fürdők, láb- vagy kézfürdők formájában történő külső alkalmazásuk azonban még nagyobb hatású. Ilyen alkalmazásuk fizikai vagy lelki kimerültség, valamint vérnyomás ingadozás eseten is ideális. Az élénkítő teljes fürdőt úgy készítjük el, hogy másfél csésze rozmaringlevelet és egy fél csésze levendulavirágot két liter vízben felforralunk, ezután 10—15 percig lefedve állni hagyjuk, majd leszűrjük és a fürdővízbe tesszük. A részfürdőkhöz kevesebb gyógynövényt használunk fel. Ha még egyszerűbben akarják a fürdőt elkészíteni, használjanak rozmaring- és/vagy levendulakivonatot.
A gyógyuló betegek és az apatikus, beteges gyermekek bámulatosan „feldobva* érzik magukat a rozmaring vagy levendulafürdő után, jobb lesz az arcszínük, hirtelen megnő az aktivitásuk. Ha megfigyeljük, világossá válik számunkra, hogy az aktivizálódás folyamata mind a testre, mind a szellemre kihat.
A periférikus vérellátási zavarok esetében ezenkívül ajánlható minden olyan eljárás, amely ideiglenesen fokozza a vérellátást: szauna, váltott hideg-meleg lábfürdő, forró- és hideg vizes zuhanyozás, kefével történő masszírozás, légzési gyakorlatok, torna. Jó hatású a vérrel rosszul ellátott testrészek rozmaringeszenciás bedörzsölése is, különösen mozgásképtelen vagy fekvőbetegek esetében.
Rozmaringbor
Gyógyszertárunkban rozmaringbort is előállítunk, amely főleg idősebb vevőink körében örvend nagy népszerűségnek. Alacsony vérnyomás, lábadozás és korlátozott mozgásképesség esetén segít. Reggel és este egy-egy pohárka nemcsak a véredényeket, hanem az egész szervezetet is erősíti.
Rozmaringbor
rozmaringlevél 50 g
galagonyabogyó 15 g
mazsola 15 g
galagonya (levél és virág) 10 g
gyömbér 4 g
fahéj 3 g
cickafarkvirág 3 g
Kell hozzá még két liter vörös likőrbor, esetleg 1—2 evőkanál méz.
Tegyük a felhasznált növényeket egy nagyobb befőttesüvegbe, öntsük rá a bort. Hagyjuk tíz napig állni, s naponta jól rázzuk össze. Aztán szűrjük le, az elveszett folyadékmennyiség pótlására pedig adjunk hozzá annyi bort, hogy ismét két liter legyen.
A kész serkentő italt légmentesen záródó barna üvegben tároljuk.
A rozmaringbornak pompás íze van, és ha meg kell látogatniuk a nagypapát vagy nagymamát, akik már hosszabb ideje gyengélkednek, esetleg fekvőbetegek, akkor ez az ital lesz számukra a legmegfelelőbb ajándék! Azon túl, hogy a betegek kitűnőnek fogják találni az ízét, a rozmaringbor a vérkeringésüket is élénkíti majd, arcuknak pedig rózsásabb színt kölcsönöz.
Levendula
A gyógyuló betegek és az apatikus, beteges gyermekek bámulatosan „feldobva* érzik magukat a rozmaring vagy levendulafürdő után, jobb lesz az arcszínük, hirtelen megnő az aktivitásuk. Ha megfigyeljük, világossá válik számunkra, hogy az aktivizálódás folyamata mind a testre, mind a szellemre kihat.
A periférikus vérellátási zavarok esetében ezenkívül ajánlható minden olyan eljárás, amely ideiglenesen fokozza a vérellátást: szauna, váltott hideg-meleg lábfürdő, forró- és hideg vizes zuhanyozás, kefével történő masszírozás, légzési gyakorlatok, torna. Jó hatású a vérrel rosszul ellátott testrészek rozmaringeszenciás bedörzsölése is, különösen mozgásképtelen vagy fekvőbetegek esetében.
Rozmaringbor
Gyógyszertárunkban rozmaringbort is előállítunk, amely főleg idősebb vevőink körében örvend nagy népszerűségnek. Alacsony vérnyomás, lábadozás és korlátozott mozgásképesség esetén segít. Reggel és este egy-egy pohárka nemcsak a véredényeket, hanem az egész szervezetet is erősíti.
Rozmaringbor
rozmaringlevél 50 g
galagonyabogyó 15 g
mazsola 15 g
galagonya (levél és virág) 10 g
gyömbér 4 g
fahéj 3 g
cickafarkvirág 3 g
Kell hozzá még két liter vörös likőrbor, esetleg 1—2 evőkanál méz.
Tegyük a felhasznált növényeket egy nagyobb befőttesüvegbe, öntsük rá a bort. Hagyjuk tíz napig állni, s naponta jól rázzuk össze. Aztán szűrjük le, az elveszett folyadékmennyiség pótlására pedig adjunk hozzá annyi bort, hogy ismét két liter legyen.
A kész serkentő italt légmentesen záródó barna üvegben tároljuk.
A rozmaringbornak pompás íze van, és ha meg kell látogatniuk a nagypapát vagy nagymamát, akik már hosszabb ideje gyengélkednek, esetleg fekvőbetegek, akkor ez az ital lesz számukra a legmegfelelőbb ajándék! Azon túl, hogy a betegek kitűnőnek fogják találni az ízét, a rozmaringbor a vérkeringésüket is élénkíti majd, arcuknak pedig rózsásabb színt kölcsönöz.
Levendula
(Lavandula angustifolia)
A levendula — miként a rozmaring is — a földközi-tengeri országokból érkezett hidegebb tájainkra. Előkelő hölgyek már az ókori Görögországban és Rómában levendulakivonatot használtak testápolásra. Erős, friss illata miatt mindmáig a szappanok, kozmetikumok, testápoló-szerek és parfümök kedvenc alkotórésze.
Sok kertben szép és egyidejűleg jó illatú dísznövényként termesztik, kiváltképp a napfényes helyekkel kedveli. Dél-Franciaországban óriási telepített levendulamezők találhatók.
Ezüstös-szürke leveleivel alacsony, sűrű bozótokat képez, ezek fölé magasodnak a hosszú szárak, melyek felső végét sűrűn borítják a kis ibolyakék virágok. Dúsan tenyésző nyári növény, virágát júliusban és augusztusban szedik. Ha a kertjükben van levendula, akkor öröm lesz a gyűjtése és szárítása, hogy később majd fürdőkhöz, tea-keverékekhez, „álompárnákhoz," illatos párnákhoz vagy „potpourrihoz" használhassák fel. („Potpourrinak" nevezzük azt az angol eredetű, virágokból, levelekből és faágakból álló „egyveleget", amelyet illóolajokkal is illatosítva díszvázákban helyeznek el, hogy a hideg évszakban jó illatukkal a nyarat varázsolják a lakásba.) Nagyanyáink korában a levendula virágait kis szövetzacskókba töltötték, hogy fertőtlenítsék vele a szekrényeket, fiókokat, és távol tartsák a molyokat és más rovarokat a fehérneműtől. Természetesen a levendulás zacskó még ma is előnyben részesítendő a meglehetősen mérgező naftalint tartalmazó molyirtókkal szemben, amelyek ráadásul még szörnyen kellemetlen szagot is árasztanak.
Magas illóolaj tartalma révén a levendula nem utolsósorban nagy gyógyhatással rendelkező növény is. Illóolajai nyugtatólag hatnak a központi idegrendszerre, ezért a levendulavirág több nyugtatótea és a gyógyfüves „álompárnák" alkotórésze. Az idegfeszültség és a vegetatív idegrendszer zavarai esetén alkalmazott terápia során a levendulát ugyanis gyakrabban használják fürdőhöz, mint teához.
A levendulavirágnak azonban nemcsak nyugtató és feszültségoldó, hanem élénkítő, frissítő, serkentő és erősítő hatása is van. Akiknek alacsony a vérnyomásuk, azok minden este vegyenek levendulás fürdőt, hogy mentesüljenek az olyan kellemeden tünetektől, mint például a szédülés, a pesszimista hangulat és a fülzúgás. Az állapotos nők — akiknek már normál körülmények között is alacsony a vérnyomásuk — a terhesség alatti hormonális változások következtében még alacsonyabb vérnyomás-értékeket mérnek, minden különösebb megfontolás nélkül vehetnek levendulás fürdőket, csak azok ne legyenek túl forrók.
Fekvőbetegeknek csodálatos felfrissülést okoz, ha naponta egyszer levendulás vízzel lemossák őket. A fürdővízhez vagy egy marék levendulavirágból készített főzetet kell önteni, vagy egyszerűen néhány csepp levendulaolajat illetve levendulaeszenciát hozzáadni. Szabad-e sajnálnunk azt az apró fáradtságot, hogy a fekvőbetegeket természetes felfrissüléshez juttassuk, hiszen teljesen a mi odaadó ápolásunkra vannak szorulva!
A levendula — miként a rozmaring is — a földközi-tengeri országokból érkezett hidegebb tájainkra. Előkelő hölgyek már az ókori Görögországban és Rómában levendulakivonatot használtak testápolásra. Erős, friss illata miatt mindmáig a szappanok, kozmetikumok, testápoló-szerek és parfümök kedvenc alkotórésze.
Sok kertben szép és egyidejűleg jó illatú dísznövényként termesztik, kiváltképp a napfényes helyekkel kedveli. Dél-Franciaországban óriási telepített levendulamezők találhatók.
Ezüstös-szürke leveleivel alacsony, sűrű bozótokat képez, ezek fölé magasodnak a hosszú szárak, melyek felső végét sűrűn borítják a kis ibolyakék virágok. Dúsan tenyésző nyári növény, virágát júliusban és augusztusban szedik. Ha a kertjükben van levendula, akkor öröm lesz a gyűjtése és szárítása, hogy később majd fürdőkhöz, tea-keverékekhez, „álompárnákhoz," illatos párnákhoz vagy „potpourrihoz" használhassák fel. („Potpourrinak" nevezzük azt az angol eredetű, virágokból, levelekből és faágakból álló „egyveleget", amelyet illóolajokkal is illatosítva díszvázákban helyeznek el, hogy a hideg évszakban jó illatukkal a nyarat varázsolják a lakásba.) Nagyanyáink korában a levendula virágait kis szövetzacskókba töltötték, hogy fertőtlenítsék vele a szekrényeket, fiókokat, és távol tartsák a molyokat és más rovarokat a fehérneműtől. Természetesen a levendulás zacskó még ma is előnyben részesítendő a meglehetősen mérgező naftalint tartalmazó molyirtókkal szemben, amelyek ráadásul még szörnyen kellemetlen szagot is árasztanak.
Magas illóolaj tartalma révén a levendula nem utolsósorban nagy gyógyhatással rendelkező növény is. Illóolajai nyugtatólag hatnak a központi idegrendszerre, ezért a levendulavirág több nyugtatótea és a gyógyfüves „álompárnák" alkotórésze. Az idegfeszültség és a vegetatív idegrendszer zavarai esetén alkalmazott terápia során a levendulát ugyanis gyakrabban használják fürdőhöz, mint teához.
A levendulavirágnak azonban nemcsak nyugtató és feszültségoldó, hanem élénkítő, frissítő, serkentő és erősítő hatása is van. Akiknek alacsony a vérnyomásuk, azok minden este vegyenek levendulás fürdőt, hogy mentesüljenek az olyan kellemeden tünetektől, mint például a szédülés, a pesszimista hangulat és a fülzúgás. Az állapotos nők — akiknek már normál körülmények között is alacsony a vérnyomásuk — a terhesség alatti hormonális változások következtében még alacsonyabb vérnyomás-értékeket mérnek, minden különösebb megfontolás nélkül vehetnek levendulás fürdőket, csak azok ne legyenek túl forrók.
Fekvőbetegeknek csodálatos felfrissülést okoz, ha naponta egyszer levendulás vízzel lemossák őket. A fürdővízhez vagy egy marék levendulavirágból készített főzetet kell önteni, vagy egyszerűen néhány csepp levendulaolajat illetve levendulaeszenciát hozzáadni. Szabad-e sajnálnunk azt az apró fáradtságot, hogy a fekvőbetegeket természetes felfrissüléshez juttassuk, hiszen teljesen a mi odaadó ápolásunkra vannak szorulva!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése